A kattogást Sztyupika utálatba ölöm, és ennek örömére sikerült kifognom még egy "nemjó" filmet. Elnézést egyébként, hogy lassan már semmi más nincs itt, mint a véleményem filmekről, meg könyvekről, de most van időm pótolni az elmúlt 23 évet az életemből, megnézni meghallgatni, elolvasni mindent, amire korábban nem szakítottam időt, mert úgy voltam vele, hogy nekem a tanyagot kell olvasnom, az előadásábrákat kell néznem, stb. Most itt ez a gyakorlat-, munka-, tanulásmentes nyár, és igyekszem értelmesen kihasználni. Bár ennek a filmnek a megtekintése nem tartozik az értelmes cselekedeteim közé...
Az első 18 percből 2 említésre méltó dolgot tudok mondani, Kéj Sztyú a hajában turkál, tökéletes antinő ismét, azonban néha másodpercekre csukva marad a szája, ami nála rekord. Ugyanúgy bambul, pffögg, érdekesen fújja ki a levegőt, amikor nevetni próbál, viszont láttam már egy db értékelhető, bájos mosolyt tőle. A 20. percben vizes hajjal és a Dumbo füleivel olyan feje lesz, amiért már megérte eddig szenvedni a történettel... Oh my God. Na de legyünk pozitívak, még 1 óra 10 perc hátravan. Arra, hogy hol szól ez a felnőtté válásról, még nem jöttem rá, bár a kegyetlen bénázást már látom. Álló cerkával kijönni a medencéből, mert Sztyui fürdött vele, na az már az atomgyíkság kategória.
Alapvetően megint az a probléma, hogy ez a nő kettő, azaz kettőféle arcot tud vágni, és egyáltalán nem képes érzelmeket kifejezni, semmilyen módon. Sem a hangja, sem a tekintete, sem a mimikája, sem a gesztusai nem árulnak el semmit, csak annyit, hogy ő maga krisztike egy önelégült kis takony. Bár ez minden fényképen süt róla, nem kell ehhez a moziban nézni. Nem értem miért kapták fel ennyire, miért lett ilyen "sűrűn szerepeltetett színésznő", mikor egyszerűen tökéletesen tehetségtelen. Nem éli bele magát, nem játszik. Odaáll, és elmondja, mint ahogy én felolvasom a telefonkönyvet, kb annyi szenvedéllyel. A Kalandparkban ugyan sokkal kevésbé idegesítő, mint mindnyájunk hőn szeretett bamba Bellájaként, és itt legalább nem úgy csókolja meg a pasikat, mint egy döglött hal, ha még 20 percig menne ez a csókjelenet, amit ebben produkál, még el is hinném, hogy ez a fickó érdekelte... De ez sajnos messze nem elég.
A film az elmúlt 30 percben nem ért semmit, de legalább a srác ivott egy felest. Sztyupi idiótán nézi, és húzogatja a szemöldökét, mintha csak a New Moon trailert nézném. Can I ask ... Kiss me! Na pont úgy. Kivéve, hogy itt nem kér semmit, csak röhög megint. Rajongóknak jó hír, augusztusban új NM trailer jön, és remélhetőleg abban nem lesz ez a jelenet, ha pedig engem is meghallgatnak az égiek, akkor rákerül végre a hideg szűrő a kockákra, és nem lesz mindenki vérvörös, meg napnarancs.
Visszatérve a realtime kritikámra, most vagyunk 40 percnél, de még mindig nem történt semmi, azonban kialakulóban van egy korrekt lyuksógorság bénázó kisfiú és laza vagyok jóképű nagyfiú között, és megjelent egy rosszlánytípusú szép lány, aki a kis bénát jött csábítani. Dolgozni még senkit nem láttam, de ez a cigi ez több mint gyanús, amit szívnak. Ha valaki ekkorákat nevet a semmin, abban mindig okosság van. Vagy csak hülye az illető. Nincs kizárva.
44nél nagy lelkizős jelenet, Sztyú élete tragédiáját meséli, félig-meddig elviselhetően. Amire semmi panaszom nem lehet, az a tökéletes 80-as évek hangulat. Imádtam volna a 80-as éveket, ha akkor vagyok fiatal felnőtt, és nem akkor születek, ofkorz nem Kádárt, hanem a 80-as évek Nyugatját. Még a zenékkel is ki voltam békülve, bár az 50-es évekével is... Ami azóta van, azzal nem mindig, így van ez, örök elégedetlen vagyok.
Egy óra után még mindig nem történt semmi, rosszkislány eyecandy szűk nadrágban feszít, bénasrác próbálkozik kitartóan, és ezen most fel kéne röhögnöm, de még elmosolyodnom sem sikerült. Még 38 perc a pokol, vagyis ööö a Kalandpark. Utoljára a hivatástudat eredete c. előadáson számoltam ennyire visszafelé a perceket, hogy mennyi még Béla...
Dodzsem. Sztyui tud dodzsemezni, én pedig nem? Ez felháborító. Nekem valamiért sose ment túl jól... Annyira utáltam mindig, mert mások imádták, és mindig mentünk a majálison, vagy a Vidámparkban, de örültem, ha pörögni sikerült, a haladásra, vagy a másnak nekimenésre gondolni se mertem. Nem voltam képes felfogni és megérteni hogy működik, hogy kell, hogy lehet. Most szerintem ezt is pótolnom kell, nehogy már Kéj okosabb legyen nálam. Nem viselném el :)).
Eksön van, kitört a verekedés. Erről nem tudósítok, nehogy lelőjem az egyetlen poént a történetben.
1.15, és változatlanul nem történt semmi, nem teljesedett ki a háromszög, és kedvenc bénánk még mindig nem fákkolt, pedig annyira szerelmes a Sztyupiba, hogy mindjárt belefullad. De hát Sztyú bizony egy mormon orália (ilyen is van!), és a rohadék férfiakat szereti, akik összetörik. Micsoda dráma. Sokat káromkodnak. Nagyon sokat.
A szülők sznobok, de a legrosszabb fajtából. Sokadik feles a sokadik emberbe csusszan. Nagyon szomorú zene szól, én meg már néző sem vagyok, eddig legalább az voltam, ha nem is sikerült a történet részévé válnom. James kihány az autóból. Életszerű. Mintha csak a saját szüleim látnám, olyan vérpad elevenedik meg a filmen... Te ittál fiam, te bukott ember vagy, mit képzelsz te... Távolodok. Nekem Kristen akkor is az az ember, who fucked up.
Hát ez nem volt kalandos. Sőt. 5/10 De csak a vége miatt.
Az első 18 percből 2 említésre méltó dolgot tudok mondani, Kéj Sztyú a hajában turkál, tökéletes antinő ismét, azonban néha másodpercekre csukva marad a szája, ami nála rekord. Ugyanúgy bambul, pffögg, érdekesen fújja ki a levegőt, amikor nevetni próbál, viszont láttam már egy db értékelhető, bájos mosolyt tőle. A 20. percben vizes hajjal és a Dumbo füleivel olyan feje lesz, amiért már megérte eddig szenvedni a történettel... Oh my God. Na de legyünk pozitívak, még 1 óra 10 perc hátravan. Arra, hogy hol szól ez a felnőtté válásról, még nem jöttem rá, bár a kegyetlen bénázást már látom. Álló cerkával kijönni a medencéből, mert Sztyui fürdött vele, na az már az atomgyíkság kategória.
Alapvetően megint az a probléma, hogy ez a nő kettő, azaz kettőféle arcot tud vágni, és egyáltalán nem képes érzelmeket kifejezni, semmilyen módon. Sem a hangja, sem a tekintete, sem a mimikája, sem a gesztusai nem árulnak el semmit, csak annyit, hogy ő maga krisztike egy önelégült kis takony. Bár ez minden fényképen süt róla, nem kell ehhez a moziban nézni. Nem értem miért kapták fel ennyire, miért lett ilyen "sűrűn szerepeltetett színésznő", mikor egyszerűen tökéletesen tehetségtelen. Nem éli bele magát, nem játszik. Odaáll, és elmondja, mint ahogy én felolvasom a telefonkönyvet, kb annyi szenvedéllyel. A Kalandparkban ugyan sokkal kevésbé idegesítő, mint mindnyájunk hőn szeretett bamba Bellájaként, és itt legalább nem úgy csókolja meg a pasikat, mint egy döglött hal, ha még 20 percig menne ez a csókjelenet, amit ebben produkál, még el is hinném, hogy ez a fickó érdekelte... De ez sajnos messze nem elég.
A film az elmúlt 30 percben nem ért semmit, de legalább a srác ivott egy felest. Sztyupi idiótán nézi, és húzogatja a szemöldökét, mintha csak a New Moon trailert nézném. Can I ask ... Kiss me! Na pont úgy. Kivéve, hogy itt nem kér semmit, csak röhög megint. Rajongóknak jó hír, augusztusban új NM trailer jön, és remélhetőleg abban nem lesz ez a jelenet, ha pedig engem is meghallgatnak az égiek, akkor rákerül végre a hideg szűrő a kockákra, és nem lesz mindenki vérvörös, meg napnarancs.
Visszatérve a realtime kritikámra, most vagyunk 40 percnél, de még mindig nem történt semmi, azonban kialakulóban van egy korrekt lyuksógorság bénázó kisfiú és laza vagyok jóképű nagyfiú között, és megjelent egy rosszlánytípusú szép lány, aki a kis bénát jött csábítani. Dolgozni még senkit nem láttam, de ez a cigi ez több mint gyanús, amit szívnak. Ha valaki ekkorákat nevet a semmin, abban mindig okosság van. Vagy csak hülye az illető. Nincs kizárva.
44nél nagy lelkizős jelenet, Sztyú élete tragédiáját meséli, félig-meddig elviselhetően. Amire semmi panaszom nem lehet, az a tökéletes 80-as évek hangulat. Imádtam volna a 80-as éveket, ha akkor vagyok fiatal felnőtt, és nem akkor születek, ofkorz nem Kádárt, hanem a 80-as évek Nyugatját. Még a zenékkel is ki voltam békülve, bár az 50-es évekével is... Ami azóta van, azzal nem mindig, így van ez, örök elégedetlen vagyok.
Egy óra után még mindig nem történt semmi, rosszkislány eyecandy szűk nadrágban feszít, bénasrác próbálkozik kitartóan, és ezen most fel kéne röhögnöm, de még elmosolyodnom sem sikerült. Még 38 perc a pokol, vagyis ööö a Kalandpark. Utoljára a hivatástudat eredete c. előadáson számoltam ennyire visszafelé a perceket, hogy mennyi még Béla...
Dodzsem. Sztyui tud dodzsemezni, én pedig nem? Ez felháborító. Nekem valamiért sose ment túl jól... Annyira utáltam mindig, mert mások imádták, és mindig mentünk a majálison, vagy a Vidámparkban, de örültem, ha pörögni sikerült, a haladásra, vagy a másnak nekimenésre gondolni se mertem. Nem voltam képes felfogni és megérteni hogy működik, hogy kell, hogy lehet. Most szerintem ezt is pótolnom kell, nehogy már Kéj okosabb legyen nálam. Nem viselném el :)).
Eksön van, kitört a verekedés. Erről nem tudósítok, nehogy lelőjem az egyetlen poént a történetben.
1.15, és változatlanul nem történt semmi, nem teljesedett ki a háromszög, és kedvenc bénánk még mindig nem fákkolt, pedig annyira szerelmes a Sztyupiba, hogy mindjárt belefullad. De hát Sztyú bizony egy mormon orália (ilyen is van!), és a rohadék férfiakat szereti, akik összetörik. Micsoda dráma. Sokat káromkodnak. Nagyon sokat.
A szülők sznobok, de a legrosszabb fajtából. Sokadik feles a sokadik emberbe csusszan. Nagyon szomorú zene szól, én meg már néző sem vagyok, eddig legalább az voltam, ha nem is sikerült a történet részévé válnom. James kihány az autóból. Életszerű. Mintha csak a saját szüleim látnám, olyan vérpad elevenedik meg a filmen... Te ittál fiam, te bukott ember vagy, mit képzelsz te... Távolodok. Nekem Kristen akkor is az az ember, who fucked up.
Hát ez nem volt kalandos. Sőt. 5/10 De csak a vége miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése