Wolfblood 2012-

Tinédzsernek lenni alapvetően nem egyszerű. Farkasvérű tinédzsernek lenni azonban még ennél is bonyolultabb. A 14 éves Maddy szereti különleges adottságával járó képességeit, szeret gyorsabb, erősebb és kecsesebb lenni, de utálja, hogy emiatt titkolóznia kell.
A farkasvérűek évszázadok óta élnek az emberek között, ám titkolják kifinomult érzékeiket és különleges képességeiket, így legtöbbjük egyszerűen elvegyül a hétköznapi emberek között.
Csakúgy, mint a tinédzser Maddy és szülei, akik az egyedüli farkasvérűek a környékükön. A helyzet azonban teljesen megváltozik, amikor egy új srác érkezik az iskolába.

Anglia a Disney csatornán is támad. De micsoda támadást vezet, te jó ég! A Wolfblood úgy lett a vérfarkasmitológia meglepően újszerű, friss rebootolása, hogy egy pillanatig sem távolodik el a "hagyományos" vérfarkasképtől. Nem facsarja ki, ahogy a Twilight tette, nem heréli ki őket, ezek bizony tényleg farkasok. Bundában, tépőfogakkal. Ezek a farkasok veszélyesek, de közben végtelenül szerethetőek. Hiszen bunda nélkül ők is csak a mindennapi élettel küzdő emberek. Az apa és az anya próbálnak megbirkózni kamaszlányuk hangulatváltozásaival, a lány a gimnáziumban kénytelen a bullyinggal szembesülni, mintha a farkasság keresztje nem lenne elég. És megjelenik Rhydian, AZ A FIÚ... Az a titokzatos, jóképű, aki felkavarja az állóvizet. Először csak barátként lesz Maddy életének része, később azonban szorosabb kapcsolatba kerülnek. 

Ha van a gyerekeknek/kiskamaszoknak készült "egy kaptafa" sorozatok között olyan, ami valóban minőséget képvisel, akkor a Wolfblood bizony az. A színészek komolyan vették a feladatukat, nem ripacskodták el a könnyedebb, néhol gyerekesebb karakterek megformálását sem. Megtisztelték a nézőt azzal, hogy dolgoztak azért, hogy szórakoztathassák. Bobby Lockwood (Rhydian) és Aimee Kelly (Maddy) is szépek, fiatalok, tehetségesek, és bónusznak olyan forgatókönyvből dolgozhattak, aminek még értelme is van. A karakterek jellemfejlődése szinte tapintható, a konfliktusok valósághűek, szinte minden epizódban sikerül eljutni "valahonnan valahová". Néhol a magyar szinkron ugyan botladozik, de kiemelkedően jók a dialógusok is, és - ami különösen nagy piros pont -  a mellékszereplőkre sem lehet panasz. Élvezet nézni a mimikájukat, a gesztusaikat, és általánosságban minden filmre vett megmozdulásukat, olyan éles kontrasztban áll ez a finom, visszafogott színészi játék a Disney-nél (Amerikában) megszokott, túljátszott poénkodással. 

Aránylag kis költségvetésből dolgoztak, de a látványvilágra sem lehet panasz, a farkasok CGI-je messze felülmúlja a Twilight béna súlytalan rajzkutyáit, és külön meg kell dicsérnem az operatőrt (operatőröket), akinek (akiknek) sikerült a maga teljességében és gyönyörűségében ábrázolni az angol tájat. 

A Wolfblood eddig 3 évad, összesen 39 résznyi izgalmas kamasz farkaskaland, amiben a felnőtté válás (és persze a farkaslét) nagy kérdései mellett helyet kap az első szerelem is. A negyedik évad jelenleg még forog, valamikor 2016-ban lesz látható. 

10 pont

Rövidfilm

Láttam ma egy filmet. Egy nagyon rövid rövidfilmet. Nem mondhatom el miről szólt, mert linkelni se szabad. De kritikát írhatok róla.

Nem akarok kritikát írni. Mert ez akkor is ukrános maffiás és az üldöző nem egy IFA, hanem a zavaros olajügyletek miatt az ukránokat utáló Európa. A szívott cigi igenis csempész benne, a játszótér pedig a szigorúan titkos ügynökök szigorúan titkos csomagcserélő helye,és egyébként ez mind meg se történik, mert a főszereplő komplett elmebeteg, és az egészet csak képzeli, miközben bent a pszichiátrián hintázik az ágyán.

Nem is pontozok. Nem is mondok semmit. Aki elkövette, az majd kommentelje ide magát, hogy "de hát ez nem is ukrán". Egyébként meg sajtos vajas kiflit fogok vacsorázni.