Akartok jó horrorfilmet látni?
Én is.
De a Summer's Moon nem az.
Kritika nélkül. Nem érdemes írni sem róla.
3/10
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 3/10. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 3/10. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. szeptember 22., szombat
2011. január 11., kedd
Jack Hunter and the star of heaven - 3
Indiana Jones olyan mint Lenin. Élt, él, és élni is fog. Akkor is, ha nem Harrison Ford játssza. Úgy látszik hatalmas az igény az ilyen kalandfilmekre, mert az ifjú Indiana Jones kalandjai sorozat után nem sokkal megjelent a The Librarian, és Noah Wyle, aki eddig 3 filmben játszotta a világot megmentő hőst szerepét. Azonban amíg a Flynn Carson igazi B kategóriás hősként (néhol majdnem az A-ba átlógva) küzd a nézettségért, a jobb sorsra érdemes Ivan Sergei már csak a futottak még kategóriába kerülhetett a Jack Hunter filmekkel. Ha lenne ilyen kategória, akkor C-be sorolnám, bár ő is kikacsint a B felé. Ami a színészi játékát illeti, az erős B kategória. A film költségvetése sajnos inkább Zs, lehet jobban jártak volna, ha alkalmazzák a MAB kiötlőjét, aki a szarból is tud várat... Itt a szar sajnos szar marad, és a fém sem válik arannyá.
Mielőtt azonban előre lehúznánk a redőnyt szegény Jack Hunter előtt, adjunk egy esélyt mind a 3 kalandjának. Elsőként a menny csillagának.
Jack Hunter megtudja, hogy a Menny csillaga nevű ókori ereklye valahol Törökországban rejtőzik. Helyi vezetőjük Armen Antaki antik kereskedő és fia, Fuad lesznek. Egy rámenős kalandor, Albert Littmann, aki eddig minden fontos ereklyét megszerzett előlük, most is megelőzi őket. Erőszakkal megszerzi a kincs utolsó birtokosának nevét és megöli Jackék helyi vezetőjét, Arment is. Littmann a Menny csillagának birtokában egy vulkanikus terület felé halad, hogy találkozzon alvilági megbízójával, Petrovskyval. Jack tudja, hogy a Littmann birtokában lévő ereklye és a korábban megszerzett Írisz együttes alkalmazása végzetes hatalommal ruházhatja fel annak birtokosait. Utolsó lehetőségként megpróbálják megszerezni a Csillagot Littmanntól, mielőtt Petrovsky összeilleszti azt az Írisszel.
Súlyos hibáktól és súlyos ötlettelenségtől szenved a történet, külön röhej pl Nadja Ramadan... Aki a hölgyet elnevezte, kérem jelentkezzen nálam, jár neki a headshot. Kitaláljátok a vallását? Úgy van. Nyertetek. Vannak lövöldözős gonosz oroszok, iszonyatos akcentussal, van hatalmas szerelmi csalódás, majd mintegy feloldásként romantikus szál szövődik Hunter és Nadja között. Hol is láttuk már ezt? Jajj nem is tudom. Egy film sem jut eszembe. Talán az Indiana Jones-ban! Meg a vészhelyzetes srác is volt hasonló helyzetben, a Carter doki, abban a kalandfilmben... Szóval ezerszer előtt helyzetek, klisék, és dögunalom áll az egyik oldalon. Van egyáltalán másik oldal?
Van. Ott szembesülünk az ötlettelenséggel. Ivan Sergei ugyan megvillantja meztelen felsőtestét, - és be kell vallanom a Jack&Jill óta eltelt évek csak javítottak a kinézetén, a kezdeti másfeles személyi számú kétes egyénből igazi férfivá érett, aki ma már igencsak finom falat. Csodálkozom is, hogy kihagytam a listámról, amit a vonzó sorozatszínészekről írtam. - de ezen a villantáson kívül nem történik semmi izgalmas. Persze lőnek, először pisztollyal, aztán puskával, végül a menny csillagával csóvában tüzet, és kitör egy rendkívül amatőr kivitelezésű CGI vulkán, de komoly izgalomra nem kell készülni. Az nem lesz.
Különösebben erőltetett poénok sincsenek, ez azért némileg felhúzza a filmet. A zárójelenet fricskája pedig, mikor megismerhetjük a sofőr feleségét, igazi tanulság lehet minden olyan macsónak, aki lenézi a nála szerencsétlenebb külsejű férfiakat.
A filmben feltűnik még Daphne Zuniga, vagy valaki, aki kísértetiesen hasonlít rá, de fiatalabb nála. De a jelenléte se nem ront, se nem javít a végeredményen.
Nagy jóindulattal a B kategória alját súroló mozival van dolgunk, amit a műfaj kedvelői el fognak ropogtatni, jól kivesézik majd, aztán még jobban lehúzzák fröcsögő kritikák során, de titokban, valahol mélyen belül azt fogják gondolni, hogy igazából egynek jó volt ez. Ők se rendeznének jobbat. És amúgy sem lehet mindenki Indiana Jones.
3/10
Mielőtt azonban előre lehúznánk a redőnyt szegény Jack Hunter előtt, adjunk egy esélyt mind a 3 kalandjának. Elsőként a menny csillagának.
Jack Hunter megtudja, hogy a Menny csillaga nevű ókori ereklye valahol Törökországban rejtőzik. Helyi vezetőjük Armen Antaki antik kereskedő és fia, Fuad lesznek. Egy rámenős kalandor, Albert Littmann, aki eddig minden fontos ereklyét megszerzett előlük, most is megelőzi őket. Erőszakkal megszerzi a kincs utolsó birtokosának nevét és megöli Jackék helyi vezetőjét, Arment is. Littmann a Menny csillagának birtokában egy vulkanikus terület felé halad, hogy találkozzon alvilági megbízójával, Petrovskyval. Jack tudja, hogy a Littmann birtokában lévő ereklye és a korábban megszerzett Írisz együttes alkalmazása végzetes hatalommal ruházhatja fel annak birtokosait. Utolsó lehetőségként megpróbálják megszerezni a Csillagot Littmanntól, mielőtt Petrovsky összeilleszti azt az Írisszel.
Súlyos hibáktól és súlyos ötlettelenségtől szenved a történet, külön röhej pl Nadja Ramadan... Aki a hölgyet elnevezte, kérem jelentkezzen nálam, jár neki a headshot. Kitaláljátok a vallását? Úgy van. Nyertetek. Vannak lövöldözős gonosz oroszok, iszonyatos akcentussal, van hatalmas szerelmi csalódás, majd mintegy feloldásként romantikus szál szövődik Hunter és Nadja között. Hol is láttuk már ezt? Jajj nem is tudom. Egy film sem jut eszembe. Talán az Indiana Jones-ban! Meg a vészhelyzetes srác is volt hasonló helyzetben, a Carter doki, abban a kalandfilmben... Szóval ezerszer előtt helyzetek, klisék, és dögunalom áll az egyik oldalon. Van egyáltalán másik oldal?
Van. Ott szembesülünk az ötlettelenséggel. Ivan Sergei ugyan megvillantja meztelen felsőtestét, - és be kell vallanom a Jack&Jill óta eltelt évek csak javítottak a kinézetén, a kezdeti másfeles személyi számú kétes egyénből igazi férfivá érett, aki ma már igencsak finom falat. Csodálkozom is, hogy kihagytam a listámról, amit a vonzó sorozatszínészekről írtam. - de ezen a villantáson kívül nem történik semmi izgalmas. Persze lőnek, először pisztollyal, aztán puskával, végül a menny csillagával csóvában tüzet, és kitör egy rendkívül amatőr kivitelezésű CGI vulkán, de komoly izgalomra nem kell készülni. Az nem lesz.
Különösebben erőltetett poénok sincsenek, ez azért némileg felhúzza a filmet. A zárójelenet fricskája pedig, mikor megismerhetjük a sofőr feleségét, igazi tanulság lehet minden olyan macsónak, aki lenézi a nála szerencsétlenebb külsejű férfiakat.
A filmben feltűnik még Daphne Zuniga, vagy valaki, aki kísértetiesen hasonlít rá, de fiatalabb nála. De a jelenléte se nem ront, se nem javít a végeredményen.
Nagy jóindulattal a B kategória alját súroló mozival van dolgunk, amit a műfaj kedvelői el fognak ropogtatni, jól kivesézik majd, aztán még jobban lehúzzák fröcsögő kritikák során, de titokban, valahol mélyen belül azt fogják gondolni, hogy igazából egynek jó volt ez. Ők se rendeznének jobbat. És amúgy sem lehet mindenki Indiana Jones.
3/10
2010. augusztus 19., csütörtök
Jack Ketchum's The girl next door
http://geekz.blog.hu/2009/10/24/jack_ketchum_s_the_girl_next_door
Kezdetnek egy kis ajánló.
Kezdetnek egy kis ajánló.
Sajnos a könyvhöz nem volt szerencsém, de a fenti leírás nélkül csak a film nem is hozta volna meg a kedvem. Valahogy ebből nem jött át. Persze szörnyülködtem, kiborultam, igyekeztem belegondolni, meddig bírtam volna, ha velem történik, de ez a sokk kevés volt. A probléma vélhetően már Jack Ketchum-nál kialakult, a forgatókönyv csak tovább növelte, és a színészi játék tette gigantikussá.
Pedig a könyvről is jókat írtak. Itt is. Szinte már szuperlatívuszokban nyilatkoznak róla. http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2009-01-24/jack-ketchum-a-szomszed-lany
Akkor mi lehet a gond? Talán Blythe Auffarth modorossága, erőltetett könnyei, tehetségtelensége? Számomra egyáltalán nem volt hiteles az alakítása, nem éreztem belőle a fájdalmat, a szenvedést. A tekintete sem tűnt őszintének. Persze a film nagy részében bekötött szemmel látjuk, de a testbeszéde, a mozdulatai, a hangja lehetett volna más. Jobb. A gyerekek és kamaszok tényleg gonosznak tűnnek, a kisvárosi proli mindennapokat valóban folyamatos görénykedéssel teszik elviselhetővé maguk számára, mégsem nézem ki belőlük, hogy mindezt, ami megtörtént, képesek elkövetni. Nem volt meg bennük az a kegyetlenség, inkább tűntek tétovának, és elveszettnek, mint végletekig romlottnak. Persze a horrorokban bemutatott merikai kisvárosokra jellemző beteg lelkület megvan bennük is, de ez nem az a fokú torzulás, amiből az elkövetett tetteik egyenesen következnének. Vélhetően Ketchum finomításának következménye is mindez, nem csak a gyerekszínészek rossz kiválasztásáé.
Az alacsony költségvetés is rányomja a bélyegét a filmre, és hiába próbál Blanche Baker kegyetlennek tűnni, hiába tesz meg mindent, a dolgok nem igazán állnak össze. Az egyik percben David és Meg még a vidámparkban ülnek, a másikban Meg már kikötözve lóg a pincében, és minden lehetséges módon gyalázzák. Amiből nem látunk szinte semmit. Torture porn-on szocializálódott horror-rajongóként úgy érzem, hogy ez, amit megmutattak a vásznon egy herzig kis 16-os karikával simán beférne a Hallmark esti műsorsávjába is. Semmit se mutat meg abból a kínból, amit az igazi Sylvia-nak ki kellett állnia.
A rendőr irreális felbukkanása pedig szót se érdemel, ugyanúgy ahogy a keretet adó David-szál sem.
Egyszer nézhető, felkavaró filmnek tartom, de nem vág úgy gyomorszájon, ahogy vártam. Arra sokkal inkább alkalmas az An American Crime.
3/10
Pedig a könyvről is jókat írtak. Itt is. Szinte már szuperlatívuszokban nyilatkoznak róla. http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2009-01-24/jack-ketchum-a-szomszed-lany
Akkor mi lehet a gond? Talán Blythe Auffarth modorossága, erőltetett könnyei, tehetségtelensége? Számomra egyáltalán nem volt hiteles az alakítása, nem éreztem belőle a fájdalmat, a szenvedést. A tekintete sem tűnt őszintének. Persze a film nagy részében bekötött szemmel látjuk, de a testbeszéde, a mozdulatai, a hangja lehetett volna más. Jobb. A gyerekek és kamaszok tényleg gonosznak tűnnek, a kisvárosi proli mindennapokat valóban folyamatos görénykedéssel teszik elviselhetővé maguk számára, mégsem nézem ki belőlük, hogy mindezt, ami megtörtént, képesek elkövetni. Nem volt meg bennük az a kegyetlenség, inkább tűntek tétovának, és elveszettnek, mint végletekig romlottnak. Persze a horrorokban bemutatott merikai kisvárosokra jellemző beteg lelkület megvan bennük is, de ez nem az a fokú torzulás, amiből az elkövetett tetteik egyenesen következnének. Vélhetően Ketchum finomításának következménye is mindez, nem csak a gyerekszínészek rossz kiválasztásáé.
Az alacsony költségvetés is rányomja a bélyegét a filmre, és hiába próbál Blanche Baker kegyetlennek tűnni, hiába tesz meg mindent, a dolgok nem igazán állnak össze. Az egyik percben David és Meg még a vidámparkban ülnek, a másikban Meg már kikötözve lóg a pincében, és minden lehetséges módon gyalázzák. Amiből nem látunk szinte semmit. Torture porn-on szocializálódott horror-rajongóként úgy érzem, hogy ez, amit megmutattak a vásznon egy herzig kis 16-os karikával simán beférne a Hallmark esti műsorsávjába is. Semmit se mutat meg abból a kínból, amit az igazi Sylvia-nak ki kellett állnia.
A rendőr irreális felbukkanása pedig szót se érdemel, ugyanúgy ahogy a keretet adó David-szál sem.
Egyszer nézhető, felkavaró filmnek tartom, de nem vág úgy gyomorszájon, ahogy vártam. Arra sokkal inkább alkalmas az An American Crime.
3/10
