Nézzük nézzük. Micsoda izgalmak, egy még sosem látott történet került ismét elő (möhö). Meg kell jegyeznem, hogy az argentin lányok általánosságban sokkal rondábbak, mint a mexikóiak. Az argentin fiúk azonban jobbak. Karakteresebbek. A film kockáról kockára a mexikói másolata, úgy értem ugyanabból a receptből főztek, és mindenhol 2 kávéskanál a cukor. A zenei alap tér el csupán kicsit, illetve hát a szereplők eltérése révén a hangok. A mexikói töltött galamb főszereplőlányka után ez a lófogú gereblye első ránézésre nem nyerte el a szimpátiám, de még adok neki esélyt. Van 1 órája meggyőzni. Kár, hogy harmatosabb a cselekmény, mint az USA verzióban, többet ásítozok rajta, mint azon.
Egy óra után egészen kedvelem a lánykát, főleg a pillantásait, de könyörögni akarok minden istennek, ami csak létezett valaha, hogy ne mosolyogjon a kis muff. Szegény kis Agustina na... Cudar egy fogsorral áldotta meg az ég. Fernando mégis beleszeret, és együtt indulnak Delfina ellen. A tét ugyanaz, megnyerni a versenyt...
A pontszám kevesebb.
5/10
Egy óra után egészen kedvelem a lánykát, főleg a pillantásait, de könyörögni akarok minden istennek, ami csak létezett valaha, hogy ne mosolyogjon a kis muff. Szegény kis Agustina na... Cudar egy fogsorral áldotta meg az ég. Fernando mégis beleszeret, és együtt indulnak Delfina ellen. A tét ugyanaz, megnyerni a versenyt...
A pontszám kevesebb.
5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése