Indiana Jones olyan mint Lenin. Élt, él, és élni is fog. Akkor is, ha nem Harrison Ford játssza. Úgy látszik hatalmas az igény az ilyen kalandfilmekre, mert az ifjú Indiana Jones kalandjai sorozat után nem sokkal megjelent a The Librarian, és Noah Wyle, aki eddig 3 filmben játszotta a világot megmentő hőst szerepét. Azonban amíg a Flynn Carson igazi B kategóriás hősként (néhol majdnem az A-ba átlógva) küzd a nézettségért, a jobb sorsra érdemes Ivan Sergei már csak a futottak még kategóriába kerülhetett a Jack Hunter filmekkel. Ha lenne ilyen kategória, akkor C-be sorolnám, bár ő is kikacsint a B felé. Ami a színészi játékát illeti, az erős B kategória. A film költségvetése sajnos inkább Zs, lehet jobban jártak volna, ha alkalmazzák a MAB kiötlőjét, aki a szarból is tud várat... Itt a szar sajnos szar marad, és a fém sem válik arannyá.
Mielőtt azonban előre lehúznánk a redőnyt szegény Jack Hunter előtt, adjunk egy esélyt mind a 3 kalandjának. Elsőként a menny csillagának.
Jack Hunter megtudja, hogy a Menny csillaga nevű ókori ereklye valahol Törökországban rejtőzik. Helyi vezetőjük Armen Antaki antik kereskedő és fia, Fuad lesznek. Egy rámenős kalandor, Albert Littmann, aki eddig minden fontos ereklyét megszerzett előlük, most is megelőzi őket. Erőszakkal megszerzi a kincs utolsó birtokosának nevét és megöli Jackék helyi vezetőjét, Arment is. Littmann a Menny csillagának birtokában egy vulkanikus terület felé halad, hogy találkozzon alvilági megbízójával, Petrovskyval. Jack tudja, hogy a Littmann birtokában lévő ereklye és a korábban megszerzett Írisz együttes alkalmazása végzetes hatalommal ruházhatja fel annak birtokosait. Utolsó lehetőségként megpróbálják megszerezni a Csillagot Littmanntól, mielőtt Petrovsky összeilleszti azt az Írisszel.
Súlyos hibáktól és súlyos ötlettelenségtől szenved a történet, külön röhej pl Nadja Ramadan... Aki a hölgyet elnevezte, kérem jelentkezzen nálam, jár neki a headshot. Kitaláljátok a vallását? Úgy van. Nyertetek. Vannak lövöldözős gonosz oroszok, iszonyatos akcentussal, van hatalmas szerelmi csalódás, majd mintegy feloldásként romantikus szál szövődik Hunter és Nadja között. Hol is láttuk már ezt? Jajj nem is tudom. Egy film sem jut eszembe. Talán az Indiana Jones-ban! Meg a vészhelyzetes srác is volt hasonló helyzetben, a Carter doki, abban a kalandfilmben... Szóval ezerszer előtt helyzetek, klisék, és dögunalom áll az egyik oldalon. Van egyáltalán másik oldal?
Van. Ott szembesülünk az ötlettelenséggel. Ivan Sergei ugyan megvillantja meztelen felsőtestét, - és be kell vallanom a Jack&Jill óta eltelt évek csak javítottak a kinézetén, a kezdeti másfeles személyi számú kétes egyénből igazi férfivá érett, aki ma már igencsak finom falat. Csodálkozom is, hogy kihagytam a listámról, amit a vonzó sorozatszínészekről írtam. - de ezen a villantáson kívül nem történik semmi izgalmas. Persze lőnek, először pisztollyal, aztán puskával, végül a menny csillagával csóvában tüzet, és kitör egy rendkívül amatőr kivitelezésű CGI vulkán, de komoly izgalomra nem kell készülni. Az nem lesz.
Különösebben erőltetett poénok sincsenek, ez azért némileg felhúzza a filmet. A zárójelenet fricskája pedig, mikor megismerhetjük a sofőr feleségét, igazi tanulság lehet minden olyan macsónak, aki lenézi a nála szerencsétlenebb külsejű férfiakat.
A filmben feltűnik még Daphne Zuniga, vagy valaki, aki kísértetiesen hasonlít rá, de fiatalabb nála. De a jelenléte se nem ront, se nem javít a végeredményen.
Nagy jóindulattal a B kategória alját súroló mozival van dolgunk, amit a műfaj kedvelői el fognak ropogtatni, jól kivesézik majd, aztán még jobban lehúzzák fröcsögő kritikák során, de titokban, valahol mélyen belül azt fogják gondolni, hogy igazából egynek jó volt ez. Ők se rendeznének jobbat. És amúgy sem lehet mindenki Indiana Jones.
3/10