Szóra sem érdemes... Ritkán mondok ilyet egy meséről, de ez olyan kritikán alulian rossz volt, hogy nincs is mit elemezni. Giccsparádé és Rómeó és Júlia szerelme tragédia nélkül. Gnómok és flamingók, szánalmas Shakespeare áthallások, és 1.5 dögunalom.
2/10
2011. április 2., szombat
Gru
Sok mindent nem tudok elmondani erről a meséről, mindent elmondtak máshol mások. A főgonosz nem gonosz, a nála gonoszabb sem gonosz, inkább olyan mint egy világuralomra törekvő informatikus, aki sosem jut tovább annál, hogy 40-es szintű paladin legyen.
Ettől függetlenül nekem tetszett.
8/10
Ettől függetlenül nekem tetszett.
8/10
2011. január 12., szerda
Jack Hunter and the Lost Treasure of Ugarit - 1
Áldassék a port.hu neve mindörökké. Ez ugyanis a trilógia ELSŐ része. ezt persze nem sikerült jelezniük. Sőt. Sikerült a 3. részt elsőnek sorolniuk.
Hogy is lett Jack Hunter, az aki? Íme itt a válasz. A történet egyetlen film, 3 részre bontva. Így áll össze sorozattá.
Jack Hunter archeológus és kincsvadász visszaszerez egy Ugaritból származó ősi táblát egy francia gyűjtő privát múzeumából. Kaliforniában barátja és mentora, Frederick tanulmányozza a táblát. Egy betörő azonban megöli őt és ellopja az értékes műkincset. Jack megesküszik, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem találja a gyilkost és meg nem bosszulja barátja halálát. Ismeretlen titkok, lélegzetelállító helyszínek, ritka műtárgyak és titkos kincses térképek, amelyek képesek megváltoztatni a világ erőegyensúlyát. Jack Hunter most felfedez egy titkos ösvényt, mely az elveszett kincshez vezet, és ami miatt az idővel kénytelen versengeni.
Dráma, érzékiség, korrektül felépített történet. Rendben vagyunk.
5/10
Hogy is lett Jack Hunter, az aki? Íme itt a válasz. A történet egyetlen film, 3 részre bontva. Így áll össze sorozattá.
Jack Hunter archeológus és kincsvadász visszaszerez egy Ugaritból származó ősi táblát egy francia gyűjtő privát múzeumából. Kaliforniában barátja és mentora, Frederick tanulmányozza a táblát. Egy betörő azonban megöli őt és ellopja az értékes műkincset. Jack megesküszik, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem találja a gyilkost és meg nem bosszulja barátja halálát. Ismeretlen titkok, lélegzetelállító helyszínek, ritka műtárgyak és titkos kincses térképek, amelyek képesek megváltoztatni a világ erőegyensúlyát. Jack Hunter most felfedez egy titkos ösvényt, mely az elveszett kincshez vezet, és ami miatt az idővel kénytelen versengeni.
Dráma, érzékiség, korrektül felépített történet. Rendben vagyunk.
5/10
2011. január 11., kedd
Jack Hunter and the Curse of Akhenaten's Tomb - 2
És igen, még mindig 2008-as írunk, még mindig virágzik a kaland reneszánsza, és Ivan Sergei ismét felvette kalapját, hogy kis tarisznyájával újra megmentse a világot. Vélhetően közvetlenül az első rész után forgatták le, mondhatni egy levegővel ment a kettő, talán ennek is köszönhető, hogy ez sikerült jobban. Kicsit valóságosabbak a karakterek, kicsit jobb a fényképezés, már majdnem beszélhetünk látványvilágról is. A film elején például sikerül egy nagy-nagy tüzet rakni, és máris nem fáznak az emberek.
A történet (az előzővel ellentétben) úgy tűnik kapott forgatókönyvet is. Jack Egyiptomban ismét találkozik Nadjával és kotnyeles szír segítőjükkel, Tariq-kal. Követik a rendelkezésre álló nyomokat, hogy megtalálják Akhenaton fáraó rejtett sírhelyét, mielőtt hataloméhes kalandorok kezébe kerülnének Ugarit elveszett kincsei. Az odavezető út tele van veszélyekkel és nehéz akadályokkal. Sokan szeretnék megszerezni maguknak a rendkívüli hatalommal bíró ókori ereklyéket és nem riadnak vissza erőszak alkalmazásától sem céljaik eléréséhez. Jacknek, Nadjának és Tariq-nak régi ellenségükön, Lettermanon kívül meg kell küzdeniük a korrupt egyiptomi rendőrökkel és egy titokzatos ellenféllel is.
Ivan jobban beleéli magát a karakterbe, és még szexisebb, mint az első részben volt. Eyecandynek bekerül egy igéző szemű szőkeség, Alaina Huffman, így a film máris barátságosabb képet mutat férfi nézői felé is. A Daphne Zuniga -szerű nő természetesen Susan Ward, és rá is gondoltam már az előbbi post írásakor, csak zavar állt be az erőben, és sikerült elrontanom. Ő sincs csúcsformában, de azért kellemes jelenség továbbra is.
A trilógia második része már tényleg egész kellemes pattogatott kukoricás délutáni tv-film, moziban esélye sem lenne, de nem is oda készült. Inkább csak hiátust kitölteni a délutáni, koraesti műsorsávban.
4/10
A történet (az előzővel ellentétben) úgy tűnik kapott forgatókönyvet is. Jack Egyiptomban ismét találkozik Nadjával és kotnyeles szír segítőjükkel, Tariq-kal. Követik a rendelkezésre álló nyomokat, hogy megtalálják Akhenaton fáraó rejtett sírhelyét, mielőtt hataloméhes kalandorok kezébe kerülnének Ugarit elveszett kincsei. Az odavezető út tele van veszélyekkel és nehéz akadályokkal. Sokan szeretnék megszerezni maguknak a rendkívüli hatalommal bíró ókori ereklyéket és nem riadnak vissza erőszak alkalmazásától sem céljaik eléréséhez. Jacknek, Nadjának és Tariq-nak régi ellenségükön, Lettermanon kívül meg kell küzdeniük a korrupt egyiptomi rendőrökkel és egy titokzatos ellenféllel is.
Ivan jobban beleéli magát a karakterbe, és még szexisebb, mint az első részben volt. Eyecandynek bekerül egy igéző szemű szőkeség, Alaina Huffman, így a film máris barátságosabb képet mutat férfi nézői felé is. A Daphne Zuniga -szerű nő természetesen Susan Ward, és rá is gondoltam már az előbbi post írásakor, csak zavar állt be az erőben, és sikerült elrontanom. Ő sincs csúcsformában, de azért kellemes jelenség továbbra is.
A trilógia második része már tényleg egész kellemes pattogatott kukoricás délutáni tv-film, moziban esélye sem lenne, de nem is oda készült. Inkább csak hiátust kitölteni a délutáni, koraesti műsorsávban.
4/10
Jack Hunter and the star of heaven - 3
Indiana Jones olyan mint Lenin. Élt, él, és élni is fog. Akkor is, ha nem Harrison Ford játssza. Úgy látszik hatalmas az igény az ilyen kalandfilmekre, mert az ifjú Indiana Jones kalandjai sorozat után nem sokkal megjelent a The Librarian, és Noah Wyle, aki eddig 3 filmben játszotta a világot megmentő hőst szerepét. Azonban amíg a Flynn Carson igazi B kategóriás hősként (néhol majdnem az A-ba átlógva) küzd a nézettségért, a jobb sorsra érdemes Ivan Sergei már csak a futottak még kategóriába kerülhetett a Jack Hunter filmekkel. Ha lenne ilyen kategória, akkor C-be sorolnám, bár ő is kikacsint a B felé. Ami a színészi játékát illeti, az erős B kategória. A film költségvetése sajnos inkább Zs, lehet jobban jártak volna, ha alkalmazzák a MAB kiötlőjét, aki a szarból is tud várat... Itt a szar sajnos szar marad, és a fém sem válik arannyá.
Mielőtt azonban előre lehúznánk a redőnyt szegény Jack Hunter előtt, adjunk egy esélyt mind a 3 kalandjának. Elsőként a menny csillagának.
Jack Hunter megtudja, hogy a Menny csillaga nevű ókori ereklye valahol Törökországban rejtőzik. Helyi vezetőjük Armen Antaki antik kereskedő és fia, Fuad lesznek. Egy rámenős kalandor, Albert Littmann, aki eddig minden fontos ereklyét megszerzett előlük, most is megelőzi őket. Erőszakkal megszerzi a kincs utolsó birtokosának nevét és megöli Jackék helyi vezetőjét, Arment is. Littmann a Menny csillagának birtokában egy vulkanikus terület felé halad, hogy találkozzon alvilági megbízójával, Petrovskyval. Jack tudja, hogy a Littmann birtokában lévő ereklye és a korábban megszerzett Írisz együttes alkalmazása végzetes hatalommal ruházhatja fel annak birtokosait. Utolsó lehetőségként megpróbálják megszerezni a Csillagot Littmanntól, mielőtt Petrovsky összeilleszti azt az Írisszel.
Súlyos hibáktól és súlyos ötlettelenségtől szenved a történet, külön röhej pl Nadja Ramadan... Aki a hölgyet elnevezte, kérem jelentkezzen nálam, jár neki a headshot. Kitaláljátok a vallását? Úgy van. Nyertetek. Vannak lövöldözős gonosz oroszok, iszonyatos akcentussal, van hatalmas szerelmi csalódás, majd mintegy feloldásként romantikus szál szövődik Hunter és Nadja között. Hol is láttuk már ezt? Jajj nem is tudom. Egy film sem jut eszembe. Talán az Indiana Jones-ban! Meg a vészhelyzetes srác is volt hasonló helyzetben, a Carter doki, abban a kalandfilmben... Szóval ezerszer előtt helyzetek, klisék, és dögunalom áll az egyik oldalon. Van egyáltalán másik oldal?
Van. Ott szembesülünk az ötlettelenséggel. Ivan Sergei ugyan megvillantja meztelen felsőtestét, - és be kell vallanom a Jack&Jill óta eltelt évek csak javítottak a kinézetén, a kezdeti másfeles személyi számú kétes egyénből igazi férfivá érett, aki ma már igencsak finom falat. Csodálkozom is, hogy kihagytam a listámról, amit a vonzó sorozatszínészekről írtam. - de ezen a villantáson kívül nem történik semmi izgalmas. Persze lőnek, először pisztollyal, aztán puskával, végül a menny csillagával csóvában tüzet, és kitör egy rendkívül amatőr kivitelezésű CGI vulkán, de komoly izgalomra nem kell készülni. Az nem lesz.
Különösebben erőltetett poénok sincsenek, ez azért némileg felhúzza a filmet. A zárójelenet fricskája pedig, mikor megismerhetjük a sofőr feleségét, igazi tanulság lehet minden olyan macsónak, aki lenézi a nála szerencsétlenebb külsejű férfiakat.
A filmben feltűnik még Daphne Zuniga, vagy valaki, aki kísértetiesen hasonlít rá, de fiatalabb nála. De a jelenléte se nem ront, se nem javít a végeredményen.
Nagy jóindulattal a B kategória alját súroló mozival van dolgunk, amit a műfaj kedvelői el fognak ropogtatni, jól kivesézik majd, aztán még jobban lehúzzák fröcsögő kritikák során, de titokban, valahol mélyen belül azt fogják gondolni, hogy igazából egynek jó volt ez. Ők se rendeznének jobbat. És amúgy sem lehet mindenki Indiana Jones.
3/10
Mielőtt azonban előre lehúznánk a redőnyt szegény Jack Hunter előtt, adjunk egy esélyt mind a 3 kalandjának. Elsőként a menny csillagának.
Jack Hunter megtudja, hogy a Menny csillaga nevű ókori ereklye valahol Törökországban rejtőzik. Helyi vezetőjük Armen Antaki antik kereskedő és fia, Fuad lesznek. Egy rámenős kalandor, Albert Littmann, aki eddig minden fontos ereklyét megszerzett előlük, most is megelőzi őket. Erőszakkal megszerzi a kincs utolsó birtokosának nevét és megöli Jackék helyi vezetőjét, Arment is. Littmann a Menny csillagának birtokában egy vulkanikus terület felé halad, hogy találkozzon alvilági megbízójával, Petrovskyval. Jack tudja, hogy a Littmann birtokában lévő ereklye és a korábban megszerzett Írisz együttes alkalmazása végzetes hatalommal ruházhatja fel annak birtokosait. Utolsó lehetőségként megpróbálják megszerezni a Csillagot Littmanntól, mielőtt Petrovsky összeilleszti azt az Írisszel.
Súlyos hibáktól és súlyos ötlettelenségtől szenved a történet, külön röhej pl Nadja Ramadan... Aki a hölgyet elnevezte, kérem jelentkezzen nálam, jár neki a headshot. Kitaláljátok a vallását? Úgy van. Nyertetek. Vannak lövöldözős gonosz oroszok, iszonyatos akcentussal, van hatalmas szerelmi csalódás, majd mintegy feloldásként romantikus szál szövődik Hunter és Nadja között. Hol is láttuk már ezt? Jajj nem is tudom. Egy film sem jut eszembe. Talán az Indiana Jones-ban! Meg a vészhelyzetes srác is volt hasonló helyzetben, a Carter doki, abban a kalandfilmben... Szóval ezerszer előtt helyzetek, klisék, és dögunalom áll az egyik oldalon. Van egyáltalán másik oldal?
Van. Ott szembesülünk az ötlettelenséggel. Ivan Sergei ugyan megvillantja meztelen felsőtestét, - és be kell vallanom a Jack&Jill óta eltelt évek csak javítottak a kinézetén, a kezdeti másfeles személyi számú kétes egyénből igazi férfivá érett, aki ma már igencsak finom falat. Csodálkozom is, hogy kihagytam a listámról, amit a vonzó sorozatszínészekről írtam. - de ezen a villantáson kívül nem történik semmi izgalmas. Persze lőnek, először pisztollyal, aztán puskával, végül a menny csillagával csóvában tüzet, és kitör egy rendkívül amatőr kivitelezésű CGI vulkán, de komoly izgalomra nem kell készülni. Az nem lesz.
Különösebben erőltetett poénok sincsenek, ez azért némileg felhúzza a filmet. A zárójelenet fricskája pedig, mikor megismerhetjük a sofőr feleségét, igazi tanulság lehet minden olyan macsónak, aki lenézi a nála szerencsétlenebb külsejű férfiakat.
A filmben feltűnik még Daphne Zuniga, vagy valaki, aki kísértetiesen hasonlít rá, de fiatalabb nála. De a jelenléte se nem ront, se nem javít a végeredményen.
Nagy jóindulattal a B kategória alját súroló mozival van dolgunk, amit a műfaj kedvelői el fognak ropogtatni, jól kivesézik majd, aztán még jobban lehúzzák fröcsögő kritikák során, de titokban, valahol mélyen belül azt fogják gondolni, hogy igazából egynek jó volt ez. Ők se rendeznének jobbat. És amúgy sem lehet mindenki Indiana Jones.
3/10
MAB - The webseries
Itt ez a sorozat, aminek jelenleg még se füle, se farka, se támogatottsága, se komoly országos hírneve... Egyelőre 3 dolgot tud felmutatni: nézettséget, rengeteg bátorságot, és egy merőben egyedi kezdeményezést.
Többen kattintottak rá a jutyubon, mint ahányan megnézték az elmúlt év magyar húzódarabjait a mozikban. Ez már azért szép teljesítmény, főleg, hogy a semmiből hozták tető alá. Az ingyen dolgozó színészek megdöbbentően jól játszottak. REC, Stephen King, Kontroll, Paranormal Activity valamint Álmosvölgy utóérzet van, ez igaz, de van benne újdonság is. A Mab legendát például még nem láttam sehol feldolgozva. Van egyáltalán Mab legenda? Erről sem tudtam.
Amikor többen linkelték az első részt, féltem tőle. Nem is kattintottam rá egészen addig, míg ki nem jött az ötödik is. Akkor kezdtem hinni a sorozatban, úgy véltem ha 5× is akarták látni, lehet benne valami. És igazam lett. Tényleg van benne valami. Nehéz lenne megmagyarázni, hogy mi. Hiszen tele van hibákkal... Pocsék a hang, nagyon kiszámítható... Stb... Rengeteg negatívumot fel lehet sorolni, ha az ember akar. Kérdés, hogy akar-e.
Nem akarok. Az ötödik rész után ki kell jelentenem, hogy nekem tetszik. Minden amatőrség ellenére. Nekem "profi". És messze jobbnak tartom mint a celebekkel forgatott mozikba szánt habkönnyű vígjátékokat, amiket nézve az ember legszívesebben zokogna, hogy erre (is) költik a keserves munkával megkeresett adóforintjait. Fogalmam sincs lelkesednék-e ennyire, ha komoly állami támogatásból forgatták volna le ezt a 16 részt, a MAB első évadát. De így, hogy úgymond olcsó hús... Max riszpekt az alkotóknak. Nem lett híg a leve.
Ha tehetitek, vigyétek hírét mindenfelé, hogy végre mi magyarok is megpróbáltunk valamit. Hogy reagálunk az igények átalakulására, próbálunk ebben a dinamikusan változó világban is talpon maradni. És végre egyszer nem egy kalap fost tettünk az asztalra (lásd Álom.net, Kis Vuk) hanem valami olyasmit, ami megállná a helyét a nemzetközi piacon.
Mivel kategóriájában itthon unikum, külföldi példákkal összehasonlítani pedig szemétség lenne
10/10
Többen kattintottak rá a jutyubon, mint ahányan megnézték az elmúlt év magyar húzódarabjait a mozikban. Ez már azért szép teljesítmény, főleg, hogy a semmiből hozták tető alá. Az ingyen dolgozó színészek megdöbbentően jól játszottak. REC, Stephen King, Kontroll, Paranormal Activity valamint Álmosvölgy utóérzet van, ez igaz, de van benne újdonság is. A Mab legendát például még nem láttam sehol feldolgozva. Van egyáltalán Mab legenda? Erről sem tudtam.
Amikor többen linkelték az első részt, féltem tőle. Nem is kattintottam rá egészen addig, míg ki nem jött az ötödik is. Akkor kezdtem hinni a sorozatban, úgy véltem ha 5× is akarták látni, lehet benne valami. És igazam lett. Tényleg van benne valami. Nehéz lenne megmagyarázni, hogy mi. Hiszen tele van hibákkal... Pocsék a hang, nagyon kiszámítható... Stb... Rengeteg negatívumot fel lehet sorolni, ha az ember akar. Kérdés, hogy akar-e.
Nem akarok. Az ötödik rész után ki kell jelentenem, hogy nekem tetszik. Minden amatőrség ellenére. Nekem "profi". És messze jobbnak tartom mint a celebekkel forgatott mozikba szánt habkönnyű vígjátékokat, amiket nézve az ember legszívesebben zokogna, hogy erre (is) költik a keserves munkával megkeresett adóforintjait. Fogalmam sincs lelkesednék-e ennyire, ha komoly állami támogatásból forgatták volna le ezt a 16 részt, a MAB első évadát. De így, hogy úgymond olcsó hús... Max riszpekt az alkotóknak. Nem lett híg a leve.
Ha tehetitek, vigyétek hírét mindenfelé, hogy végre mi magyarok is megpróbáltunk valamit. Hogy reagálunk az igények átalakulására, próbálunk ebben a dinamikusan változó világban is talpon maradni. És végre egyszer nem egy kalap fost tettünk az asztalra (lásd Álom.net, Kis Vuk) hanem valami olyasmit, ami megállná a helyét a nemzetközi piacon.
Mivel kategóriájában itthon unikum, külföldi példákkal összehasonlítani pedig szemétség lenne
10/10
The Secret of Moonacre 2008
A 13 éves Maria (Dakota Blue Richards) kénytelen hátrahagyni addigi fényűző életét, hiszen örökségül csupán adósságot, és egy réges-régi könyvet kapott édesapjától. A könyv azonban nem mindennapi. Egy titokzatos, ősrégi történetet mesél el, amelyből Maria előtt két család viszálykodása elevenedik meg: a Merryweather és a De Noir családok között folyik a harc a Hold varázsgyöngyeiért. A kislány, ahogy egyre jobban belemélyed a történetbe, úgy döbben rá, hogy Holdfölde veszélyben van.
A leírás alapján kezdhetnénk megijedni, hogy újabb olyan fantasy érkezik, amiben fröcsög a vér, hullanak a szörnyek és az emberek, azonban valami megdöbbentően más történik. Nem lesz tragédia, senkit sem kell elsiratni, olyan mesét kapunk, ami a régmúlt Disney rajfilmeket idézi. Elisabeth Goudge gyermekkönyve alapján Csupó Gábor olyan mesét álmodott vászonra, amit akár egy óvodás gyermek is élvezettel néz meg. Köszönhetően ennek, és a végletekig gyermekbarát eseményeknek 14-5 év felett nem okoz különösebb élvezetet a megtekintése, de ha valaki rajong a tündérmesékért, a Holdhercegnőt is szeretni fogja.
A díszlet pazar, a jelmezek csodálatosak, a film nagy részét Magyarországon forgatták, jórészt hazai stábbal, angol-francia-magyar koprodukcióban, huszonhétmillió dolláros büdzséből. A produkció látványvilága ennek ellenére egyáltalán nem szegényes, de azért érződik, hogy az alkotóknak spórolniuk kellett. Főleg a színészeket válogatták takarékosan.
Natascha McElhone egyike azon remek angol színésznőknek, akikkel szerencsétlenül bánt a természet, így bár bizonyos megvilágításban és szögből ragyogó szépségnek látszik, egyes jelenetekben sokkal öregebbnek hat a koránál, és nehezen hihető el róla, hogy ő a szerelmes naiva, aki még ennyi év után is elolvad a délceg ám rendkívül mogorva szerelme pillantásától. Ioan Gruffud amilyen jóképű, épp oly ripacs ebben a szerepben, képtelen hitelesen alakítani az örökké morgó rideg urat. Dakota Blue Richards azonban annyira édes és szerethető, hogy kárpótol minket mindezért. Minden gesztusa, minden mondata őszinte és tiszta, szerencsére nélkülözi az erőltetett aranyoskislánykodást. Egyedül elvinné a hátán az egész filmet, de szerencsére segítségére van a magyar táj, a magyar erdők.
A történet kiszámítható, a speciális effekteket nem viszik túlzásba, emiatt nem adhatok magasabb pontszámot.
5.5/10
A leírás alapján kezdhetnénk megijedni, hogy újabb olyan fantasy érkezik, amiben fröcsög a vér, hullanak a szörnyek és az emberek, azonban valami megdöbbentően más történik. Nem lesz tragédia, senkit sem kell elsiratni, olyan mesét kapunk, ami a régmúlt Disney rajfilmeket idézi. Elisabeth Goudge gyermekkönyve alapján Csupó Gábor olyan mesét álmodott vászonra, amit akár egy óvodás gyermek is élvezettel néz meg. Köszönhetően ennek, és a végletekig gyermekbarát eseményeknek 14-5 év felett nem okoz különösebb élvezetet a megtekintése, de ha valaki rajong a tündérmesékért, a Holdhercegnőt is szeretni fogja.
A díszlet pazar, a jelmezek csodálatosak, a film nagy részét Magyarországon forgatták, jórészt hazai stábbal, angol-francia-magyar koprodukcióban, huszonhétmillió dolláros büdzséből. A produkció látványvilága ennek ellenére egyáltalán nem szegényes, de azért érződik, hogy az alkotóknak spórolniuk kellett. Főleg a színészeket válogatták takarékosan.
Natascha McElhone egyike azon remek angol színésznőknek, akikkel szerencsétlenül bánt a természet, így bár bizonyos megvilágításban és szögből ragyogó szépségnek látszik, egyes jelenetekben sokkal öregebbnek hat a koránál, és nehezen hihető el róla, hogy ő a szerelmes naiva, aki még ennyi év után is elolvad a délceg ám rendkívül mogorva szerelme pillantásától. Ioan Gruffud amilyen jóképű, épp oly ripacs ebben a szerepben, képtelen hitelesen alakítani az örökké morgó rideg urat. Dakota Blue Richards azonban annyira édes és szerethető, hogy kárpótol minket mindezért. Minden gesztusa, minden mondata őszinte és tiszta, szerencsére nélkülözi az erőltetett aranyoskislánykodást. Egyedül elvinné a hátán az egész filmet, de szerencsére segítségére van a magyar táj, a magyar erdők.
A történet kiszámítható, a speciális effekteket nem viszik túlzásba, emiatt nem adhatok magasabb pontszámot.
5.5/10
The legend of Lucy Keyes
A legenda 1755-ben született, Massachussettsben: a hat éves Lucy Keyes titokzatos körülmények között eltűnt, s anyja, aki beleőrült a veszteségbe, még halála után is kereste a lányát. Aztán - már napjainkban - új család költözik a Keyes-birtokra. Kisebbik lányuk hat éves és Lucynak hívják. S az éjszakában nemsokára felhangzik egy kísérteties hívó kiáltás: Lucy...!
Egy biztos ebben a filmben ez a leírás a leginkább ijesztő, na meg Julie Delphy smink nélkül. Nem is értem, hogy vállalhatott el egy ilyen szerepet.
250 years ago a child disappeared. Tonight she returns. Ez a szlogen áll a plakáton, no meg a szokásos szöveg, hogy megtörtént események alapján. A horror/thriller fanatikus azonnal felkészül, reménykedve várja az őrjöngő szellemanya feltűnését, a 250 éve eltűnt kislány felbukkanását, ehelyett mit kap? Idegesítő zenei aláfestés mellett rémült arccal a távolba bámuló parasztokat. A paraszt szót kéretik nem pejoratív értelemben venni. Hát 250 év alatt senki sem felejtett? Mindenki annyira pontosan emlékszik arra, mi történt itt? Megjelenik egy Lucy nevű kislány, és összefossa magát a fél falu? Ugyan.
Lehet, hogy mi magyarok vagyunk igazán rosszak a szájról szájra terjedő legendák évszázadokig történő életben tartásában, de én inkább afelé hajlok, hogy az alaptörténet rendkívül ostoba. A költözzünk vidékre az isten háta mögé, és rémüljünk halálra poént is túl sokszor lőtték már el. Ettől függetlenül a színészi játékra nem lehet különösebb panaszom, a főhősök teljesen átlagos teljesítményt nyújtanak, a vontatottság viszont rendkívül zavaró. Az ijesztgetni hivatott részek fényképezése pedig alulmúlja a nemrég debütált magyar websorozatunkét. A maguktól nyíló csukódó ajtók megjelenítése egyszerűen gagyi, a felhangzó kiáltások röhejesek, a gyermekét kereső anya szellemének ábrázolása félelmetesen rossz. Mint mikor a pasziánszt úgy állítod be a gépeden, hogy lásd az összevissza mozgatott kártyák haladásának vonalát, a kendőbe burkolózott asszony is csíkot húz maga után, akár a repülők. Felgyorsított mozgása teljesen hiteltelenné és röhejessé teszi, az Alkonyat c. filmben a vámpírok rémisztőbbek ennél.
Összességében egyszer nézhető, ha kellő humorérzékkel vagyunk megáldva, és jókat tudunk mosolyogni a babonás vidékieken, és azon, ahogy az anya megrémül egy egyszerű kérdéstől. Itt-ott előfordulnak rendkívül erőltetett poénok is, például a vadon kellős közepén békésen vizelő férfi bejelenti, hogy kijelöli a terület határait.
Ha valaki megtekintésre vetemedne, csak eredeti nyelven tegye, mert a szinkron olyan mérhetetlenül gyalázatos, hogy diktafonnal háttérzajban szövegkönyv nélkül különbet alakítunk a barátaimmal, ha felkérnek rá.
Mivel az Álom.net c. magyar remeket túlszárnyalja így is, és mivel már láttam rosszabb filmet, nagy jóindulattal:
2.5/10
Egy biztos ebben a filmben ez a leírás a leginkább ijesztő, na meg Julie Delphy smink nélkül. Nem is értem, hogy vállalhatott el egy ilyen szerepet.
250 years ago a child disappeared. Tonight she returns. Ez a szlogen áll a plakáton, no meg a szokásos szöveg, hogy megtörtént események alapján. A horror/thriller fanatikus azonnal felkészül, reménykedve várja az őrjöngő szellemanya feltűnését, a 250 éve eltűnt kislány felbukkanását, ehelyett mit kap? Idegesítő zenei aláfestés mellett rémült arccal a távolba bámuló parasztokat. A paraszt szót kéretik nem pejoratív értelemben venni. Hát 250 év alatt senki sem felejtett? Mindenki annyira pontosan emlékszik arra, mi történt itt? Megjelenik egy Lucy nevű kislány, és összefossa magát a fél falu? Ugyan.
Lehet, hogy mi magyarok vagyunk igazán rosszak a szájról szájra terjedő legendák évszázadokig történő életben tartásában, de én inkább afelé hajlok, hogy az alaptörténet rendkívül ostoba. A költözzünk vidékre az isten háta mögé, és rémüljünk halálra poént is túl sokszor lőtték már el. Ettől függetlenül a színészi játékra nem lehet különösebb panaszom, a főhősök teljesen átlagos teljesítményt nyújtanak, a vontatottság viszont rendkívül zavaró. Az ijesztgetni hivatott részek fényképezése pedig alulmúlja a nemrég debütált magyar websorozatunkét. A maguktól nyíló csukódó ajtók megjelenítése egyszerűen gagyi, a felhangzó kiáltások röhejesek, a gyermekét kereső anya szellemének ábrázolása félelmetesen rossz. Mint mikor a pasziánszt úgy állítod be a gépeden, hogy lásd az összevissza mozgatott kártyák haladásának vonalát, a kendőbe burkolózott asszony is csíkot húz maga után, akár a repülők. Felgyorsított mozgása teljesen hiteltelenné és röhejessé teszi, az Alkonyat c. filmben a vámpírok rémisztőbbek ennél.
Összességében egyszer nézhető, ha kellő humorérzékkel vagyunk megáldva, és jókat tudunk mosolyogni a babonás vidékieken, és azon, ahogy az anya megrémül egy egyszerű kérdéstől. Itt-ott előfordulnak rendkívül erőltetett poénok is, például a vadon kellős közepén békésen vizelő férfi bejelenti, hogy kijelöli a terület határait.
Ha valaki megtekintésre vetemedne, csak eredeti nyelven tegye, mert a szinkron olyan mérhetetlenül gyalázatos, hogy diktafonnal háttérzajban szövegkönyv nélkül különbet alakítunk a barátaimmal, ha felkérnek rá.
Mivel az Álom.net c. magyar remeket túlszárnyalja így is, és mivel már láttam rosszabb filmet, nagy jóindulattal:
2.5/10
