Film egy másvilágról, ami épp annyira más világ, amennyire ugyanolyan mint ez. Álom arról, hogy folytatható az élet a halál után. Érdekes felvetés boncolgatása másfél órában, vajon létezik öngyilkosmennyország? Ide kerülhet mindenki, aki önkezével vet véget az életének? És a szürke időtlenség helyett itt élhetnek tovább?
Zia felvágja az ereit barátnőjével történt szakítása után, majd ebben a másvilágban próbál túlélni. Kicsit sivárabb, kicsit kopottabb valóság ez, mint az élet idefent, de azért létezés. Hónapokkal később megtudja, hogy hőn szeretett exe, Desiree is öngyilkosságot követett el. Ezek után már semmi sem tarthatja vissza, hogy ne induljon a lány keresésére a pokol tornácán. Társául szegődik Eugene, egy szebb napokat látott orosz rokker, aki a színpadon a gitárja és némi áram segítségével vetett véget a fenti szenvedésnek.
Desiree után indulva kezdetét veszi egy haláli road movie, ahol már mindent szabad. Sör, cigi, lassú döcögés félholt autókkal. Megjelenik Mikal, a stoppos lány, aki haza szeretne menni, de már nincs hová. Szakadt sátrak és langyos tűz, hatalmas az öngyilkosok közössége... Nagyobb mint az épp ésszel bárki felfoghatná. Mikal álmában szopja az ujját, szinte gyerek még, Zia pedig folyamatosan Desiree-vel álmodik.
A kocsi lyukas, minden ami lefelé, kifelé hullik eltűnik a semmiben örökre. Feketeség. Mindenkin ott marad a seb, ahogy megtette, amit meg kellett tennie. Senkiben sincs vér, senkiben sincs élet. Ez a halál, nem az, amikor mindennek vége. A szétlőtt fejű rendőrnél szinte forgott a gyomrom.
A film sokkol, megdöbbent, reményt ad, és úgy beszél az öngyilkosság ellen, hogy marad benne báj.. Nem lett kultfilm, egyrészt túl későn forgatták, másrészt sok minden hiányzik belőle ehhez. Mikal és Zia egymásra találása várható és Desiree elvakult hite, amit nevezhetnénk idiotizmusnak is, szintén tipikus.
A vége pedig csodálatos. Két mosoly... Hatalmas, őszinte. Van még remény. Van még mit újrakezdeni.
A tanulság? Azon kívül, hogy sose legyél öngyilkos? Talán az, hogy köztünk azt isten. Sosem tudhatod ki váltja meg a te életed.
7.5/10
Zia felvágja az ereit barátnőjével történt szakítása után, majd ebben a másvilágban próbál túlélni. Kicsit sivárabb, kicsit kopottabb valóság ez, mint az élet idefent, de azért létezés. Hónapokkal később megtudja, hogy hőn szeretett exe, Desiree is öngyilkosságot követett el. Ezek után már semmi sem tarthatja vissza, hogy ne induljon a lány keresésére a pokol tornácán. Társául szegődik Eugene, egy szebb napokat látott orosz rokker, aki a színpadon a gitárja és némi áram segítségével vetett véget a fenti szenvedésnek.
Desiree után indulva kezdetét veszi egy haláli road movie, ahol már mindent szabad. Sör, cigi, lassú döcögés félholt autókkal. Megjelenik Mikal, a stoppos lány, aki haza szeretne menni, de már nincs hová. Szakadt sátrak és langyos tűz, hatalmas az öngyilkosok közössége... Nagyobb mint az épp ésszel bárki felfoghatná. Mikal álmában szopja az ujját, szinte gyerek még, Zia pedig folyamatosan Desiree-vel álmodik.
A kocsi lyukas, minden ami lefelé, kifelé hullik eltűnik a semmiben örökre. Feketeség. Mindenkin ott marad a seb, ahogy megtette, amit meg kellett tennie. Senkiben sincs vér, senkiben sincs élet. Ez a halál, nem az, amikor mindennek vége. A szétlőtt fejű rendőrnél szinte forgott a gyomrom.
A film sokkol, megdöbbent, reményt ad, és úgy beszél az öngyilkosság ellen, hogy marad benne báj.. Nem lett kultfilm, egyrészt túl későn forgatták, másrészt sok minden hiányzik belőle ehhez. Mikal és Zia egymásra találása várható és Desiree elvakult hite, amit nevezhetnénk idiotizmusnak is, szintén tipikus.
A vége pedig csodálatos. Két mosoly... Hatalmas, őszinte. Van még remény. Van még mit újrakezdeni.
A tanulság? Azon kívül, hogy sose legyél öngyilkos? Talán az, hogy köztünk azt isten. Sosem tudhatod ki váltja meg a te életed.
7.5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése