Alicia, a szerény ösztöndíjas lány egy szociológiai kutatómunka kapcsán megismeri Hadley-t, aki gyönyörű, mesésen gazdag és hihetetlenül népszerű. Új barátnője bevezeti Aliciát az elit klikk világába, aki úgy tűnik gyorsan beletanul a felső tízezer életvitelébe. Az új barátnő hamar a társaság központi figurája lesz, és minden tökéletesnek tűnik, talán túl tökéletesnek is.
A fentebbi leírásnak semmi köze a történethez, talán az egyetlen igaz gondolat Hadley szépsége és gazdagsága, meg a szociológiai kutatás. Minden más teljesen másként történik.
Mia Kirshner remekül alakítja a manipulatív, törekvő, közben a végletekig züllő fiatalt, sokáig nem is lehet biztosan tudni, hogy mindez a terv része-e, vagy csak járulékos veszteség, hogy a tisztességét is feláldozza.
Meredith Monroe is jól hozza a leheletvékony, kőgazdag, szívtelen szukát, aki, ha a lelke mélyére pillantunk, nem is annyira szívtelen.
Dominique Swain ezt a filmet is a testével akarja eladni, bár lassan megérthetné, hogy a kislányos bája már rég oda, és felnőttként kigyúrva, derék és mellek nélkül kevéssé vonzó, bár az arca még mindig szép. A biszexuális dögöt pedig legalább olyan jól játssza, mint anno a kis manipulatív Lolitát.
A cselekmény erősen hajaz a Kegyetlen játékokra, még erősebben érezhető rajta, hogy Egyedülálló nő megosztaná, de van benne egy pici Spinédzserek, és A csaj nem jár egyedül is. Leszámítva a humort. Mert ebben egyetlen poén sincs. Kőkemény züllésfilmmel van dolgunk, amit drámának akarnak eladni, de thriller címszó alatt. Érdekes koncepció. Legalább annyira zavaros, amennyire az a Colby Főiskola hallgatóinak élete. Egyik főszereplő lány se szimpatikus igazán, nincs köztük példakép, jellemfejlődést se mutatnak 1.5 óra alatt... A fiúk csak gondolatok nélküli, üres párzóeszközök, akiket ezek a lányok csak használnak. Hátborzongató korrajz a 2000-es évek elejéről, és az azóta eltelt 12 évről.
Feloldást, enyhülést hiába várunk. Az igazságszolgáltatás malmai őrölnek, de ez vajon elégtétel egy emberéletért?
7/10
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tinifilm. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tinifilm. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. április 2., kedd
2013. január 10., csütörtök
Kék lagúna - Az ébredés 2012
Ez az első olyan film, amiről nem tudom eldönteni, kiknek is szánták. Mert akció, izgalom, fordulat az nincs benne, 18 felett szerintem senkit sem köt le. Drámát próbálnak becsempészni, de annyira pocsék a forgatókönyv, és annyira botrányosak a dialógusok, hogy ebből se lesz semmi. Kiskamaszok esetleg jól szórakozhatnának rajta, de ahhoz, hogy ez elé leültessek egy 12-13 évest, a megítélésem szerint sok benne a szex. Persze nem mutatják, minden ki van takarva, de azért többször is egymásnak esnek a fiatalok, és nem biztos, hogy szeretném, ha egy "kislány" ebből tanulna.
A történet tehát egy nulla:
Két középiskolás diák egy trópusi szigeten ragad, a a külvilágtól elzárva. A túléléshez szükségük van egymásra - egyre többet tanulnak az őket körülvevő világról és egymásról is, miközben lassan egymásba szeretnek.
A látvány nagyjából nulla, még csak a "lagúna" sem túl különleges. A szereplők színészi képességei szinte már magyar kertévés magasságokba emelik őket... Indiana Evans se jutott túl messzire a H2O-tól. Érdekes, hogy amíg Claire Holt egy pocsék horrorfilm mellékszerepe után egy lejtmenetbe kapcsolt ám még mindig népszerű sorozat hihetetlenül dögös és veszélyes vámpírlánya lett, Phoebe Tonkin pedig bukott egyet a Titkos körrel, majd most "bedögösnősködte" magát az előbb már említett Vámpírnaplókba, farkaslánynak (bár igen haloványan teljesít), Evans kisasszonynak nem volt más lehetősége, mint hogy ledobja a textil nagy részét, és falatnyi bikiniben riszálva cipelje a pálmaleveleket, egy szemmel láthatóan még a pubertáskor előtt álló kisfiú párás tekintetének sugarában.
Meg vagyok lőve. A film nem drámai, a színészek nem jók, humorral még csak nyomokban sem találkozunk, a konfliktusok hiteltelenek, és néhol értelmetlenek is. Mégse tudom azt mondani, hogy egyértelműen pocsék film. Egyszer végig lehet ülni. Van benne egy aranyos majom.
3.5/10
A történet tehát egy nulla:
Két középiskolás diák egy trópusi szigeten ragad, a a külvilágtól elzárva. A túléléshez szükségük van egymásra - egyre többet tanulnak az őket körülvevő világról és egymásról is, miközben lassan egymásba szeretnek.
A látvány nagyjából nulla, még csak a "lagúna" sem túl különleges. A szereplők színészi képességei szinte már magyar kertévés magasságokba emelik őket... Indiana Evans se jutott túl messzire a H2O-tól. Érdekes, hogy amíg Claire Holt egy pocsék horrorfilm mellékszerepe után egy lejtmenetbe kapcsolt ám még mindig népszerű sorozat hihetetlenül dögös és veszélyes vámpírlánya lett, Phoebe Tonkin pedig bukott egyet a Titkos körrel, majd most "bedögösnősködte" magát az előbb már említett Vámpírnaplókba, farkaslánynak (bár igen haloványan teljesít), Evans kisasszonynak nem volt más lehetősége, mint hogy ledobja a textil nagy részét, és falatnyi bikiniben riszálva cipelje a pálmaleveleket, egy szemmel láthatóan még a pubertáskor előtt álló kisfiú párás tekintetének sugarában.
Meg vagyok lőve. A film nem drámai, a színészek nem jók, humorral még csak nyomokban sem találkozunk, a konfliktusok hiteltelenek, és néhol értelmetlenek is. Mégse tudom azt mondani, hogy egyértelműen pocsék film. Egyszer végig lehet ülni. Van benne egy aranyos majom.
3.5/10
Címkék:
3.5/10,
akció,
amerikai,
dráma,
filmbuzi,
kalandfilm,
kritika,
romantikus,
tinifilm
2010. augusztus 5., csütörtök
Just My Luck 2006
Igazán szerencsésnek mondhatja magát Ashley. A karrierje egyenesben van és minden, amihez hozzáfog, sikeresen végződik. Jake pontosan az ellentéte. A világ legnagyobb lúzerét üldözi a balszerencse, soha, semmi nem sikerül neki. Egy bulin Ashley és Jake véletlenül egymás mellé keverednek, és véletlenül megcsókolják egymást. Mit ad ég, csillaguk helyet cserél és a balfékből a szerencse kegyeltje, a sikerlányból pedig szerencsétlen vesztes lesz. Egyikük sem érti, mi történt vele és nem is nagyon tud mit kezdeni az új helyzettel. Csak azt tudják, hogy meg kell találniuk a másikat.
A gyermekkorból már rég kilépett jelenleg börtönbüntetését töltő Lindsay Lohan újabb szánalmas tinivígjátéka, amiben azt igyekszik bebizonyítani, hogy ő nem egy semmitérő kis celebmaca az átlagnál nagyobb mellekkel, hanem igazi színésznő. Kár, hogy se a karakter, amit alakít, se a forgatókönyv nem ad lehetőséget erre. Bár, ha mélyebben belegondolunk, nem kár. Mintha végig önmagát alakítaná, leszámítva hogy hiteltelen a tehetséges okos nő szerepében. Lilo ugyanis olyan hülyének látszik, mint aki egyedül felöltözni sem tud, nem hogy mások asszisztenseként mindent kézben tartani. De a pasivadász celeblétet bálványozó partytündér, na az tipikusan ő.
A film kiszámítható, egysíkú, és nem is túl vicces. Lilo mimikája iszonyatosan idegesítő, és a szinkron (Nemes Takách Kata???) is elég irritáló. A McFly viszont megadja a dolog hangulatát, és a kimondottan helyes fiú főhős teljes tizedmásodpercekre képes elterelni a figyelmem arról, mennyire rossz is ez a film. A balszerencse áradása inkább szánalmas, mint mókás. Összegezve leginkább fájdalmas erőlködés az egész.
A már említett jóképű fiún kívül még a néger hölgyet tudnám pozitívumként említeni, aki a film során többször is kiüti Lilot. Szeretnék a helyében lenni.
2/10
A gyermekkorból már rég kilépett jelenleg börtönbüntetését töltő Lindsay Lohan újabb szánalmas tinivígjátéka, amiben azt igyekszik bebizonyítani, hogy ő nem egy semmitérő kis celebmaca az átlagnál nagyobb mellekkel, hanem igazi színésznő. Kár, hogy se a karakter, amit alakít, se a forgatókönyv nem ad lehetőséget erre. Bár, ha mélyebben belegondolunk, nem kár. Mintha végig önmagát alakítaná, leszámítva hogy hiteltelen a tehetséges okos nő szerepében. Lilo ugyanis olyan hülyének látszik, mint aki egyedül felöltözni sem tud, nem hogy mások asszisztenseként mindent kézben tartani. De a pasivadász celeblétet bálványozó partytündér, na az tipikusan ő.
A film kiszámítható, egysíkú, és nem is túl vicces. Lilo mimikája iszonyatosan idegesítő, és a szinkron (Nemes Takách Kata???) is elég irritáló. A McFly viszont megadja a dolog hangulatát, és a kimondottan helyes fiú főhős teljes tizedmásodpercekre képes elterelni a figyelmem arról, mennyire rossz is ez a film. A balszerencse áradása inkább szánalmas, mint mókás. Összegezve leginkább fájdalmas erőlködés az egész.
A már említett jóképű fiún kívül még a néger hölgyet tudnám pozitívumként említeni, aki a film során többször is kiüti Lilot. Szeretnék a helyében lenni.
2/10

