Vers mindenkinek

Török Péter:
Mixer

Éjszaka mélyén csendet törve
Emberek ezre állná körbe
Éj hevében a kicsi bárt
egyszer nyitott, sose zárt

Mixerrel a középpontban
kikevert az mindent nyomban
Kevert ő már mindenfélét
Ezzel nyerte dicső hírét

Egyszer talán, nem is régen
A koktél csinálás hevében
Újabb koktélt kértek tőle:
Koktéljának legyen vére

Legyen esze, szíve, szája
Aki issza megkívánja
A kívánság csak annyi lenne
A puszta élet legyen benne

Nem is tudta hol kezdje el
Ilyenre még nem kérték fel
Csináljon egy hús vér embert
Nem is gondolt, máris kevert

Vodkát szánt a csontozatra
Bort a vérre, fájdalmakra
Jeget szánt egy fájó szívnek
Cocacólát sötét színnek

Unicumot keserűségnek
Absinthot az erejének
Martinit hogy nővé váljon
Whiskit hogy majd talpra álljon

Tequilát hogy megmérgezze
Bacardit hogy felvértezze
Baileyst majd hogy elgyengítse
Sört pedig hogy legyen vége

Nem ital volt, inkább méreg
mely embernek való élet
Nem itták meg, némán nézték
Szemükkel jól végigmérték

Megízlelték, nem hitték el
Ilyen koktél nekik nem kell!
Kicsoda ez? És Mit kever?
Ez, barátom, ez az ember.